Érdekességek

MetalForum
2010./188 szám

Báder Enikő

Új szabvány a fémek szakítóvizsgálatához: ISO 6892-1:2009

2009 augusztusában visszavonták az EN 10002-1:2001 szabványt, helyére az ISO 6892-1 lépett. Az iparban széleskörűen használt szabvány részletezi a fémes anyagok szakítóvizsgálatának módszereit, ill. definiálja a szobahőmérsékleten meghatározható mechanikai tulajdonságokat. A különböző gépeken mért vizsgálati eredmények jobb összehasonlíthatósága érdekében az új vizsgálati szabványon évek óta dolgoztak a szakemberek. Az új szabvány a vizsgálati ciklus során a számítógép által vezérelt berendezéseknél a nyúlási sebességen alapuló vezérlést javasolja a terhelési sebességen alapuló vezérlés helyett.

BME - Anyagtudomány és Technológia Tanszék

Kientzl Imre, Orbulov Imre

Fémmátrixú kompozit huzalok, dupla kompozitok és kompozit tömbök tulajdonságai

A cikk különböző fémmátrixú, kerámiaszálakkal erősített kompozithuzalok és kompozit tömbök ütő-, hajlító-, szakító- és zömítővizsgálatát mutatja be. A mért eredményeket elméleti számításokkal is összehasonlítja.

MTA-BME Fémtechnológiai Kutatócsoport

Gaál Zoltán, Szabó Péter János, Ginsztler János

A minta-előkészítés hatása a visszaszórt elektron-diffrakció képminőségére AISI 304-es acéltípus esetében

A cikk acélból készített minták visszaszórt elektron-diffrakciós vizsgálatokhoz történő előkészítésének módjaival foglalkozik. Összehasonlítja a mintaelőkészítési módokat (mechanikai polírozás, elektrolitos polírozás, maratás) az általuk elérhető képminőség szerint.

MetalForum
2009./157. szám

Dr. Báder Enikő

Minőségellenőrzés az anyagtudományban – Metallográfiai mintaelőkészítés I.

Az anyagvizsgálatok egyik legfontosabb módszere a metallográfia, amely a fémek és ötvözetek fizikai, kémiai tulajdonságait kutatja, a fémek síkcsiszolatainak készítésével és elemzésével foglalkozik. Segítségével információkat nyerhetünk az anyag szerkezetéről (mikroszerkezetéről vagy szövetszerkezetéről). Megismerhetjük az anyag kristályszerkezetét, az anyagot alkotó fázisok mennyiségét, milyenségét, szemcsenagyságát, szemcseeloszlását, stb. Felismerhetjük az anyagban lévő anyaghibákat (repedéseket, zárványokat, dúsulásokat, inhomogenitásokat, korróziót, stb.).

Metallográfiai cikksorozatunkban legelőször a mintaelőkészítést, azon belül is a minták szakszerű darabolását, vágását mutatjuk be.

MetalForum
2009./158. szám

Dr. Báder Enikő

Minőségellenőrzés az anyagtudományban - Metallográfiai mintaelőkészítés II.

Metallográfiai cikksorozatunk 2. részében a minták szakszerű beágyazását mutatjuk be.

MetalForum
2009./161. szám

Dr. Báder Enikő

Minőségellenőrzés az anyagtudományban – Metallográfiai mintaelőkészítés III.

Metallográfiai cikksorozatunk 3. részében a minták szakszerű csiszolását, illetve polírozását ismertetjük.

MetalForum
2009./153. szám

Hajsz Tibor

Roncsolásmentes könnyűfémelemzés másodpercek alatt

A fémiparban dolgozó szakemberek számára minden bizonnyal ismert ötvözetelemző eljárás az optikai emissziós spektroszkópia. Bár a módszer igen jó pontossággal adja meg a különböző ötvözetek összetételét, használata még legújabb hordozható készülékeknél is korlátozott az elengedhetetlen minta-előkészítés miatt. Ez a spektroszkópiai eljárás –mivel elpárologtat az anyagból egy kis mennyiséget – szükségszerűen roncsolással jár.

MetalForum
2009./174. szám

Dr. Báder Enikő

Felületen hőkezelt acélok kéregvastagságának mérése

Sok gyártmány élettartamát a súrlódásból származó kopás, ill. az időben változó, gyakran ütésszerű terhelés határozza meg. Ilyen igénybevételeket olyan gyártmányok viselnek el tartósan, amelyek megfelelő keménységű, kopásálló felülettel, valamint megfelelő magszilárdsággal és szívóssággal rendelkeznek. Ezen gyártmányok minőségellenőrzéséhez metallográfiai berendezések és mikrokeménységmérő szükséges. A legújabb fejlesztésű keménységmérők segítségével azonban a metallográfiai mintaelőkészítést és a több ponton való időigényes mérést is megspórolhatja.

Anyagvizsgálok Lapja
2006/2. szám

Németh Árpád és Orbulov Imre Norbert

Fémhabok, porózus fémanyagok előállítása és tulajdonságai

A fémhab a jövő anyaga, ígéretes mechanikai, termikus, elektromos és akusztikus tulajdonságokkal rendelkezik, egyre szélesebb körben alkalmazzák a gépiparban. A cikk a fémhabok előállítási módszerenek rövid bemutatása után a fémhabok mechanikai viselkedését taglalja. Rávilágít a különböző típusú fémhabok szakító-, zömítő és hárompontos hajlítóvizsgálatának problémáira és megoldást is nyújt azokra.

Anyagvizsgálók Lapja
2007/4. szám

Czinege Imre és Csizmazia Ferencné

Digitális optikai mérések az anyagvizsgálatban

A számítógépek korában az anyagvizsgálathoz ma már hozzátartozik a digitális képfeldolgozás is. A cikk áttekinti az emberi és a digitalizált látás közötti hasonlóságokat és különbségeket, majd bemutat néhány alkalmazást a roncsolásmentes és a roncsolásos anyagvizsgálat területéről.

Anyagvizsgálók Lapja
2009/1. szám

Orbulov Imre

Szintaktikus fémhabok keménységmérése

A fémhabok keménységmérése az anyag inhomogenitása miatt rendkívül nagy odafigyelést igényel. A cikk célja a fémhabok keménységméréssel való jellemezhetőségének értékelése. A mérések során Brinell keménységmérő eljárást és dinamikus keménységmérést (Equotip típusú berendezést) alkalmaztak.

Anyagvizsgálók Lapja
2009/3. szám

Bíró Tamás és Dévényi László

Melegszilárd acélok károsodásvizsgálatának metallográfiai módszerei

A nagy hőmérsékleten üzemelő alkatrészek károsodásanalízis metallográfiai módszereit foglalja össze a cikk. Az ipari gyakorlatban leginkább használatos metallográfiai vizsgálati eljárásokat mutatja be, kiemelve az egyes eljárások gyakorlati használhatóságát és a kinyerhető információkat.

Anyagvizsgálók Lapja
2009/3. szám

Márkus Dénes és Narancsik Zsolt

Szakítóvizsgálati próbatestek felületi érdességének hatása a vizsgálati eredményekre

A cikk egy kísérletsorozatot mutat be különböző forgácsolási technológiával gyártott, így eltérő felületi érdességű szakítóvizsgálati próbatesteken. Rávilágít arra, hogy a szakítóvizsgálatoknál a megmunkált próbatestek felületi érdessége is befolyásolja a mérési eredményeket és a mért mechanikai értékeket.

MTA Fémtechnológiai Kutatócsoport

Dobránszky János,  Ginsztler János, Lovas Jenő, Magasdi Attila

SZALAGFŰRÉSZLAPOK FÁRADÁSOS TÖRÉSEI

A cikk acél szalagfűrészlapok tulajdonságainak analízisén keresztül egy átfogó vizsgálati rendszert mutat be, amely kiválóan alkalmazható egyéb szerszámacélok mechanikai vizsgálatára, minősítésére is.